- Közelebb lépett a színpadhoz. A lány csak...
- Következő!
Matt Atron rosszallón pislogott ifjú kolléganőjére.
- Mi a bajod vele? Egész jó volt! - suttogta, hogy a színpadon épp helyet cserélő Rómeó jelöltek ne hallhassák a diskurzust.
- Az nem elég! – vágta rá Ruby. Maximalista szavaiból mediterrán tekintete szinte lángolt. – Nekem a legjobb kell!
A világot jelentő deszkákon egy újabb jelentkező fogott bele abba a néhány egymástól teljesen független s ettől értelmetlen mondatba. Ruby meg volt róla győződve, csakis egy igazi színész képes úgy előadni akármit – és szó szerint, akármit -, hogy abba a közönség lelke is beleremegjen.
- Neved? – kérdezte egy újabb jelentkezőtől Mr. Atron monoton módon.
- Samuel Winchester. – hangzott a kissé bátortalan felelet.
Ruby néhány pillanatig tervezett csak felnézni a feltűnően magas fiatalemberre, aki ekkor épp farmernadrágjába törölgette minden valószínűség szerint izzadt tenyerét. Izgult. Nem kellett profinak lennie ahhoz, hogy tudja.
Tekintetük egybefonódott, s Sam ki tudja, mennyi ideig vonta volna magára Ruby mélybarna szemeit, ha Mr. Atron jellegzetes hangja nem tölti be ismét a termet.
- Kezdheti!
És Sam Winchester belekezdett:
- A fiú közelebb lépett a színpadhoz. A lány csak meredt rá, mintha megbabonázta volna...- S Ruby, bár hallotta a kristálytisztán csengő szavakat, mégsem az járt a fejében, hogy megelevenedjenek előtte a mondatok. Hiszen az egész itt és most történt... Velük.
Legalábbis az a része, amit néhány napja álmából felriadva papírra vetett. Sam pontosan úgy játszott a gondolataival, a szavaival, ahogy ő azt elvárta. Ruby végre megtalálta az Igazit... Az Igazi Rómeót. Az Igazi Színészt.
- Ezért nem beszél a lány az óta szándékosan kínaiul.– zárta le Sam ezzel az oda- nem-illő mondattal, amit Ruby csak azért írt bele a casting kötelezően megtanulandó szövegébe, mert kíváncsi volt rá, ki lesz olyan rátermett, hogy úgy oldja meg a dolgot, ahogyan Sam Winchester az imént megtette. Kétségtelen: Ő az embere!
- Köszönjük! Következő! – Matt hangja rántotta ki a gondolataiból. Így kimondta az első szót, ami az eszébe jutott:
- Ne! – Matt és Sam is megrökönyödve bámult rá. - A meghallgatásnak mára vége – folytatta, mihelyst össze tudta szedni a gondolatait. Ekkor eszmélt fel arra is, hogy nemcsak felkiáltott, de attól való ijedtében, hogy a Tökéletes Színész csak úgy kisétálhat innen; még fel is pattant a székéről. – Gratulálok, Rómeó!
Büszke volt önmagára is, amiért nem remegett a hangja, és nem is pirult bele a helyzetbe.
- Megkérdezhetem, miért? – faggatta Mr. Atron, néhány perccel később, már az iskola parkolójában.
Ruby kinyitotta a kocsija ajtaját, majd visszanézett a férfira, s csak eztán válaszolt:
- Az utolsó mondat miatt – s további magyarázattal nem szolgált, hazafelé a volán mögött, amikor már senki sem látta, elmosolyodott, ahogy suttogva kimondta azt a bizonyos utolsó mondatot:
- Ezért nem beszél a lány az óta szándékosan kínaiul.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.