Mesék, nem csak gyerekeknek & Sorozat-átiratok, nem csak rajongóknak

MEGÍRVA A CSILLAGOKBAN, I. RÉSZ

2024/03/06. - írta: SunnyDonnelly

Nyolcas Föderációs Űrállomás

Földi énekesmadarak hangszimulációja ébresztette fel Leonardot másnap reggel. Fáradt, ugyanakkor megkönnyebbült mosoly terült szét az arcán a vörös vulkáni nagy, érdeklődő szemeinek látványára. Az a Finagle végzete koktél színű élénkzöld szempár, ami már az első találkozásukkor rabul ejtette, most némi feszültséggel fagyasztotta a szót Leonard ajkaira. Percekig nem szólalt meg egyikük sem. 

 - Hogy érzed magad? - kérdezte T’Ra, miközben képtelen volt higgadt maradni. Remegő kezeit a háta mögött összekulcsolta. Igyekezett állni Leonard pillantását. 

 - Most már sokkal jobban. Köszönöm - s valóban hála tükröződött a szemeiből, ami T’Ra lelkifurdalását csak növelte. A nyugalom magára erőltetése, miközben érzelmi vihar dúlt a lelkében, mindig is a gyenge pontja volt a természetének, s ez most is hátrányára vált. 

Tovább Szólj hozzá!

MEGÍRVA A CSILLAGOKBAN, I. RÉSZ

2024/02/05. - írta: SunnyDonnelly

Nyolcas Föderációs Űrállomás

4

Másnap reggel T’Ra ébredt fel először. Széles mosollyal és szívében jóleső érzéssel figyelte az alkarját párnaként használó doktort a kanapé szélén. Békésen aludt. Telt ajkai résnyire nyitva maradtak, mintha épp mondani akart volna valamit. T’Ra óvatosan mozdult meg és fordult teljesen felé. Percekig sikerült csupán visszafognia a feltörő késztetését, máris érezte az ujjai alatt a kellemesen puha tincseket. Mélyet sóhajtva lehunyta a szemeit és átadta magát a telhetetlen vágyainak. Amikor megérezte Leonard érintését, kinyitotta a szemeit, így láthatta is, ahogy a férfi belecsókolt a tenyerébe, miközben egy pillanatra sem szakította meg a szemkontaktust. 

 - Jó reggelt! - szólaltak meg kórusban. 

 - Hogy érzed magad? - kérdezte Leonard. Szabad kezével ösztönösen a trikordere után nyúlt. Miután továbbra sem mutatott semmi aggasztót, megkönnyebbülten fújta ki a levegőt. T’Ra viszont váratlanul megragadta a csuklóját:

 - Ez mi?

Tovább Szólj hozzá!

MEGÍRVA A CSILLAGOKBAN, I. RÉSZ

2024/01/05. - írta: SunnyDonnelly

Nyolcas Föderációs Űrállomás

3

   Ahogy T’Ra előre megmondta, a kunyhó kellemes hűvös hőmérséklete valóban elnyerte a tetszését. Egyszerű, szürke pólóját teljesen átizzadta, így kapva kapott az alkalmon, és a kunyhó emeletén meglátogatta a fürdőszobát. Lassacskán a környezet kezdett természetes lenni a számára: mire végzett, a tusoló előtti széken rendezetten összehajtogatva egy szakasztott ugyanolyan póló várt rá, frissen mosva és vasalva. Döbbenten vette tudomásul, ez bizony a saját pólója, amit az ujján lévő alig egy centiméternyi szakaszon dupla rétegű varrásáról bármikor felismerne. Holofedélzeti sajátosság? Kíváncsiságtól fűtve lépkedett lefelé a lépcsőn, hogy újabb érdekességeket fedezhessen fel itt, a - hogy is hívta T’Ra? - “Menedéken”. 

Tovább Szólj hozzá!

MEGÍRVA A CSILLAGOKBAN, I. RÉSZ

2023/12/04. - írta: SunnyDonnelly

Nyolcas Föderációs Űrállomás

2

   Doktor Leonard McCoy ezúttal felkészülten érkezett a Nyolcas Föderációs Űrállomásra. Elszántan lépkedett a western hangulatú kocsma felé. Rosszallón húzta magasra a szemöldökét, miközben elhaladt két hangosan veszekedő tellarita mellett, de nem szólt semmit. Van, amibe nem érdemes beleavatkozni, emlékeztette magát.Az ivóban alig néhány ember lézengett. Talán ezek az arcok egész nap itt lebzselnek, gondolta. Futó pillantást vetett csak rájuk, már fordult is a pultos felé. Az éjszaka látott mogorva tellarita helyett azonban egy mosolygós hölgy nézett rá nagy, csodálkozó szemekkel. 

 - Segíthetek, uram? - kérdezte kedvesen. 

Tovább Szólj hozzá!

MEGÍRVA A CSILLAGOKBAN ~ Star Trek AOS fanfiction

2023/11/04. - írta: SunnyDonnelly

Felvezető

Kedves Olvasóim!

Emlékeztek még T’Rára, a félig vulkáni félig ember nőre, aki doktor Leonard McCoy oldalán találta meg a boldogságot? A mától induló történetben a Kelvin-idővonal T’Rájával ismerkedhettek meg. Kövessétek nyomon a szerelmük kibontakozását, a nehézségeket, amikkel szembesülnek, legyetek részesei életem első fanfiction sorozatának, amit KARL URBAN játéka ihletett!

Az első részben a Nyolcas Föderációs Űrállomásra kalauzollak Titeket, megismerkedésük színhelyére, ami megalapozza a későbbi történéseket.

Egyszerű egyhetes szabadságnak indult, ami rendkívül eseménydús lett az egészségügyi főtiszt számára. 

A fejezetenkénti feltöltésre a következő napokon számíthattok:

november 4. ELSŐ FEJEZET

december 4. MÁSODIK FEJEZET

január 5. HARMADIK FEJEZET

február 5. NEGYEDIK FEJEZET

március 6. ÖTÖDIK FEJEZET

április 6. HATODIK FEJEZET

május 7. HETEDIK FEJEZET

június 7. NYOLCADIK FEJEZET

Szólj hozzá!

MEGÍRVA A CSILLAGOKBAN, I. RÉSZ

2023/11/04. - írta: SunnyDonnelly

Nyolcas Föderációs Űrállomás

1

   Az Enterprise-on nagy volt a sürgés-forgás. Jim Kirk alig néhány perce adta ki a parancsot, ennek következtében pedig a legénység fegyelmezetten sorakozott a dokkoló zsilipek előtt. Néhány zászlós izgatottan súgott össze. Lassan egy teljes esztendeje járták az űr végtelen óceánját. Izgalmas felfedezéseket tettek ez alatt az idő alatt, nemcsak új civilizációkkal vették fel a kapcsolatot, de önmagukat is jobban ismerték meg, mint korábban bármikor. Most mégis jól fog jönni egy kis szünet. 

Tovább Szólj hozzá!

Szilárdka, a szurikáta & Mosó Marci meséje 10. rész

2023/03/11. - írta: SunnyDonnelly

Öt szó, egy történet

Szavak:

rasszizmus, ugat, bukás, literes, vizibicikli 

 

Történet:

 

  - Köszönjük a Vizibicikli együttesnek ezt a remek produkciót! Most néhány perc szünet és folytatjuk.

Csiga Joe öblös hangja a hangosításnak köszönhetően a bár minden szegletét betöltötte, mielőtt csatlakozott volna testvéréhez. Ben azonnal felfigyelt Paprikára és az oldalán bátortalanul lépdelő Emmára. A legjobb asztalukat ajánlotta fel.

Ricsi mókus az öreg Vokssal egy távolabbi asztalt néztek ki maguknak. Mindketten literes korsóban rendeltek maguknak italokat és jobbára csak az orrukat lógatták, ami a szemfüles csigáknak is azonnal feltűnt. 

  - Beléjük meg mi ütött? - kérdezte végül Joe. 

Paprika mély levegőt vett. Hol is kezdje? Az elmúlt órákban olyan sok esemény adhatott okot barátai viselkedésének…

  - Miattam ilyenek - vonta le a következtetést Emma. Kissé egoistának hatottak a szavai hangosan kimondva, de nem volt ostoba. Az ő otthona is az Erdő volt, amióta az eszét tudta, Paprikán és a többieken mégsem érezte azt a visszautasítást, amit a két mókuson. 

  - A rasszizmus csúnya dolog és a szívtelenségig mardossa az áldozatai lelkét - szólalt meg mindegyiküket meglepve a kicsi sün. 

Paprika szája O betűt formált, ám mielőtt megszólalhatott volna, egy kacarászó fakószürke patkány lépett az asztalukhoz. Pontosabban Emmához. 

  - Csáó, Bella! - karolta át a menyétlányt, amitől az önkéntelenül összerezzent. Kanga azonban nem volt az a félős nyuszi, mint amilyennek a családja gondolta! Most legalábbis nem. Marci feladatot adott neki és ő a képzeletbeli szárnyai alá vette Emmát, függetlenül attól, hogyan érez a kialakult helyzettel kapcsolatban. 

  - Hagyd békén őt! - határozott hangján maga is meglepődött. - Marci védelme alatt áll - a mosómedve említésére a patkány hamarosan már egy másik asztalnál tette a szépet egy újabb Bellának. 

  - Köszönöm - motyogta halkan Emma, hogy csak Paprika és a kis süni hallották. 

  - Semmiség - legyintett a nyuszi. - Marcit ezen a helyen mindenki tiszteli. Még a diszkópatkányok is - biccentett egy távolabbi sarokba, több, hasonló bundázatú, hangosan hahotázó ide-oda dülöngélő állatok egy csoportjára. - Őket egyszerű lehűteni. Rendszerint rendesek és helyén van a szívük. Nem olyanok, mint a krucifix. Sajnos az nem csak ugat, harap is - mintegy szavai nyomatékosítására előre simította jobb fülét, így Emma számára láthatóvá vált egy csúnya heg. - A krucifix műve. Marci és Ricsi mentettek meg.  

Csiga Ben és Csiga Joe ezt követően magukhoz ragadták a szót, és bizony el nem eresztették, amíg Kanga arcán nem láttak egy mosolyt megjelenni. Halvány volt, de akkor is mosoly. Mire azonban rátértek a mai nap történéseire, a nyuszika ismét szívszorongatóan szomorú lett. A csigák elborzadtak.

  - És én még azt hittem, az italaink hiányoztak ennyire - célzott a hirtelen teltházra Ben. 

  - Vagy esetleg mi - tette hozzá a testvére. 

  - Mindig szívesen jövünk hozzátok - simogatta meg Joe házát Paprika. 

Váratlanul egy aprócska madár szállt be a bárba, egyenesen a nyuszi előtti asztalra. 

  - Vivien! Szia! - üdvözölte Kanga a kapcsolattartóját. - Mi hírt hozol?

A kis veréb trillázva válaszolt:

  - Marcit az északi határnál látták. Vele volt a szurikáta is.

  - Szilárdka - susogta a kicsi sün inkább magának, mint a többieknek. 

  - Északon? - visszhangozta csodálkozástól kikerekedett szemekkel Emma. - Mit kereshetnek ott?

  - Bárcsak tudnám - nézett vissza rá Kanga. 

 

Lassan rájuk esteledett a BenJoe bárban. Kanga - Páncélos bácsi bölcs tanácsát megfogadva - arra a következtetésre jutott, a csiga testvéreknél vannak most a legnagyobb biztonságban. Legalábbis, amíg Marci és Szilárdka meg nem érkeznek. 

A vendégek többsége már hazafelé tartott, amikor Denisz, a diszkópatkány is kitántorgott a bár elé, megtámaszkodott és mélyet szippantott a levegőből. 

 - Nem vagy elég kitartó - hallott meg az épület mellől egy magabiztos suttogást. Azonnal felismerte a hang tulajdonosát. Egyike volt azoknak, akikhez a nap folyamán odalépett és “Csáó, Bellával” köszöntötte. Voltaképpen ez volt az ő védjegye. Magabiztos mosollyal indult el felé. 

Talán, ha nem lett volna eltelve a saját - vélt vagy valós - pozitív tulajdonságaitól, észrevette volna. Talán megakadályozhatta volna… Talán, ha valaki épp akkor jött volna ki a bárból… Talán akkor megmenekülhetett volna attól, ami rá várt…

De Denisz legnagyobb pechére nem vette észre, mi történik, csak amikor már túl késő volt. Így, egy haldokló diszkópatkány utolsó szó jogán rögtönzött beszéde még sokáig ott visszhangzott a gyilkosa fülében: “A bukás végül mindannyiótokat eléri. Csak azt sajnálom, hogy én már nem láthatom.”

Vége a tizedik résznek... 

Szólj hozzá!

~ Otthon, Szerelem, Boldogság ~

2022/12/24. - írta: SunnyDonnelly

Első & Utolsó

A Hold épp kifli alakot formázott. Ezen a helyen mintha még a csillagok is élénkebben ragyognák be az égboltot. Megfogadtam, visszatérek ide, ahol minden elkezdődött, és most itt vagyok. Újra bejárhatom a szívemnek oly’ kedves helyeket, újra érezhetem az arcomon a szinte csípős szelet, újra láthatom a fények vibráló táncát az ablakokban. A téren az árusok hangosan kívánnak mindenkinek boldog karácsonyt, a gesztenye illata ünnepivé varázsolja az estét. S bár az ablak csak résnyire van nyitva, a közeli bárból kilépő fiatalok hangos jókedvűsége az emeleti szobáig felhallatszik. Egy varázslatos este.

Tovább Szólj hozzá!

Annácska & az unikornis 2.

2022/11/15. - írta: SunnyDonnelly

Ködhegy varázslója

   A varázsvirág azon a nyári napon is éppúgy ragyogta be Manófalva főterét, mint az előző hónapokban bármikor. Annácska mégis zaklatottan ébredt fel. Rémálma volt. A Tündérkirálynő figyelmeztette egy újabb veszélyre: a faluból emberek válnak köddé egyik pillanatról a másikra, és senki sem tudja, hová tűnnek, vagy hogy hogyan lehetne a folyamatot visszafordítani. Feszültsége tovább nőtt, amikor a problémának személyesen is érintettjévé vált: sehol sem találta a szüleit!

Nyolc óra tájban meglátogatta Francseszkó Bocseszkó, aki, miután elmesélte neki a rémálmát és a szülei eltűnését, feszülten felkiáltott:

 - Ez csak Ködhegy varázslójának a műve lehet! Felismerem a patája nyomát! Pattanj a hátamra! Megkeressük a szüleidet!

Tovább
Címkék: mese Annácska
Szólj hozzá!

Sanyi, a citromszínű bányászpapagáj

2022/10/24. - írta: SunnyDonnelly

   Az évente megrendezésre kerülő Pipi Gyűlés azon az október végi napon is vonzotta a kíváncsiságtól és a remény lázában égő szárnyasokat. A Tollas Tanács ugyanis ekkor választotta ki azokat a szerencséseket, akik részt vehettek a délután megrendezésre kerülő Pipi Kupán. 

Totya, a negyedik galamb ezen a néven, az emelvényen foglalt helyet. Miután a város templomának tornyából elhallgattak a déli harangok, a szárnyába vette régi tölgyfa kalapácsát, és óvatosan megkocogtatta az asztalán. Már-már kínos gonddal ügyelt rá, véletlenül se a tollára üssön, mint a legutóbbi gyűlésen. 

 - Mint azzal mindannyian tisztában vagytok, a mai napon kezdetét vette a bányász idény. 

Tovább
Címkék: mese Sanyi
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása