5.
Már órákkal a Viadal kezdete előtt zsúfolásig telt a lelátó. Sunny néhány méterre a kordon mögül hunyorgott a napsütésbe, mialatt Gwaine igyekezett a lehető legmegfelelőbb álcát megtalálni. Játékosságba bújtatott férfiúi hiúságának köszönhetően időnként hangosan fel-felmordult a lézengők közé elvegyült páncélos lovagok láttán.
- Ugyan Gwaine, csak válassz egyet! Mindegyik ugyanolyan – üzente telepatikusan Sunny, miközben újfent eszébe jutott Iseldir és az ő bölcs intelmei. Nyilvánvalóan nem helyeselné, hogy egy átlagember ilyen bensőséges beszélgetést folytasson – akármiről – egy druidával.
Gwaine két beszélgető lovag mögött torpant meg. Vajon, ha fennhangon válaszolna, azt a lány hallaná? A két lovag abban a másodpercben hallgatott el, amikor Gwaine megszólalt:
- Nincs igazad – így viszont a két férfi okkal hihette, hogy nekik szól a kifakadása.
Gwaine ezúttal nem szeretett volna feltűnést kelteni. Mindössze, ahogy ő fogalmazott, egy lovaggúnyát szeretett volna magára ölteni, hogy a Viadalon, az öt királyság szeme láttára védhesse meg Arthur életét. Ott a feltűnésre is fog törekedni. Itt még nem.
- Mit mondtál? – förmedt rá az egyikük.
- Semmit – hadarta. – Ez csak egy új kocsmai nóta, amit Bayard királyságában hallottam. A Semmit zenekar Nincs igazad című dala – majd spontán hamiskásan énekelni kezdett, hogy elaltassa a gyanút kettejükben. A hatás kedvéért még jobbra-balra is lépegetett – mert az értelmetlen szöveget hamisan éneklő Gwaine-ről a legnagyobb jóindulattal sem volt állítható, hogy táncolt. A két lovag végül megunta a rögtönzött produkciót és továbbálltak.
Gwaine fellélegezhetett, s miközben tekintetével Oswaldot és Ethant kereste, elégedett mosollyal indult el egy hozzá hasonló alkatú lovag felé, aki – valamilyen érthetetlen okból – szolga nélkül igyekezett boldogulni. Hogy elkerülje a további bajokat, Sunnynak ezúttal csak suttogva jelezte, megtalálta az emberét. Egészen pontosan a gúnyáját.
- Gwaine, mögötted! – figyelmeztette az utolsó pillanatban Sunny. A druida szavait azonban ebben a kétségbeesett helyzetben már a szintén feszült figyelemmel a Viadalt végigkísérő Merlin füleiben is visszhangoztak.
- Ki az a lovag, aki segít Arthurnak? – figyelt fel az ifjú varázsló Gaius kérdésére.
- -Nem tudom – válaszolta őszintén. Még Gwaine híres cselezési technikáját sem ismerhette fel, aminek segítségével előző este megmentette az életét, mivel Sunny – ahogyan azt Gwaine-nek megígérte – törölte minden emlékét Oswaldról és Ethanről.
Gwaine végül a saját kardjukba döntötte a két csaló lovagot, aminek köszönhetően holtan estek össze. Uther tajtékzott a dühtől: először az erőszakos fellépéstől, majd a kettejük által elkövetett nyilvánvaló csalástól, végül haragja céltáblája ismételten az a férfi lett, aki - ismételten - megmentette Arthur életét. Hiszen száműzte őt Camelotból, ő pedig megtagadta a parancsot, semmibe vette a király szavát, a törvényt... napszálltáig tudta volna sorolni a saját igazát felvonultató bizonyítékokat.
Talán a szíve legmélyén nem lepődött meg rajta, a fia ismételten az idegen pártját fogja. Végeláthatatlannak tűnő vita alakult ki kettejük között a törvényszegő jövőjét illetően. Uther halálra ítélte volna, Arthur viszont lovagjai között látta volna őt a legszívesebben. Mivel egyikük sem engedett a saját igazából, végül a száműzetés maradt a férfi büntetése.
- Ha még egyszer meglátlak Camelotban, magam öllek meg! - ezek voltak Uther Pendragon búcsúszavai a szakállas férfihez.
* * * * *
- Nem mintha képes lenne rá – hencegett saját adottságaival Gwaine, mire Sunny is és ő is röviden felnevettek.
- És most merre mész tovább?
Gwaine válaszul arra mutatott, amerre a szél abban a pillanatban fújt: át a városhatárt jelző mezőn.
- Egyelőre csak addig. Tettem egy ígéretet Picilány, emlékszel? Ha mindenképpen maradsz, meg kell tanulnod megvédeni magad, anélkül, hogy... – jelentőségteljesen pislogott a lányra, egy masszívnak tűnő harci botot adva neki.
- Akkor, mire vársz? – érintette össze játékos könnyedséggel a Gwaine-nél maradt bottal az – immáron – sajátját Sunny. – Taníts meg harcolni!
Vége az első epizódnak...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.