A szeretetem az elmúlt időszakban egyre intenzívebb Iránta, kitölti a gondolataimat ébredéstől elalvásig. Álmodtam is már róla, ebben egészen biztos vagyok, még ha nem is emlékszem a részletekre. Csak az érzés maradt meg, ami átjárt a közelségére. Amikor egyszerre szeretnél messzire futni saját magad elől és csetlő-botló gyermekként a közelébe kerülni, megérinteni a bőrét, vagy akár csak a tógája szegélyét. Úgy álmodozni a találkozásról, ami – pontosan tudom – sohasem válhat valóra, úgy tanulni az anyanyelvén, hogy tisztában vagyok vele, soha nem szólhatok Hozzá, beteljesületlen élmények egész sorát hozza magával. Mégis megteszem. Mert még a nevét is jólesik leírnom: Caivs Ivlivs Caesar.
(2024. március 30.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.