Albion ura egyik ámulatból a másikba esett. Egyszeriben nem tudta kezelni a helyzetet. Az Excalibur magasra szökött, a lovag mégis rezzenéstelen arccal nézett szembe a pengével.

   - Mi történt itt? – hallották meg bentről Hunith egyre távolodó lépteit a háztól. – Fiam! – kiáltott fel, mikor megpillantotta Merlint szelíd hátasáról lepattanni. A férfi néhány lépéssel előtte termett, és erősen magához ölelte édesanyját.    - Camelot leendő királynője úgy döntött,…

   Napszálltára érték el Ealdor határát. A közel kétnapi lovaglás megviselte őket, sajgott minden ízületük. A kőfallal körbevett szalmatetős házaktól remélték azt a békét, amit Camelotban nem kaphattak meg. Bár titkon mindkettejük eljátszadozott már a gondolattal, hogy Gwaine odaáll Arthur király…

  Ha nyilvánosan nem is, a trónterem éjjeli csendjében, a kőfalak biztonságot nyújtottak a két szerelmesnek. A telihold fénye különleges ragyogásával világította be a tróntermet.  Mohón estek egymásnak. Szavakra már rég nem volt szükség közöttük. Két csók között Sir Gwaine nem bírta tovább:    -…

    - Ez az egész őrültség, Gwaine! – fakadt ki barátjára Lancelot, mikor az örök mókamester megosztotta vele a tervét.    - Nem az, hidd el! – győzködte a szakállas férfi, kezét bizalmaskodva lovagtársa vállára helyezve, közelebb hajolva hozzá. Mélyen a szemeibe nézett, úgy folytatta: - Szeretem…