Csókból születik a boldogság, futott át Hoshi gondolatai között. Avagy a szégyen, tette hozzá keserűen, amennyiben T’Pol terve sem vezet eredményre. A kapitány kabinja a E-fedélzeten volt. Hoshi egy kezén meg tudta számolni, hányszor lépte át a képzeletbeli küszöbét. Ez a mostani eset mégis más…

  A készenléti kabin ajtaja halk pisszenéssel zárult be Trip mögött. Gondterhelt volt, és ezt T’Pol a kettejük közti köteléknek köszönhetően tudta, mielőtt a főgépész megszólalt volna - Biztos, hogy helyesen cselekszünk?  - Nem tehettünk mást. - Mintha sokkal inkább önmagát akarná meggyőzni ezzel,…

  A falakon felkúszó és a pulton összpontosuló világítás szolid fényével, a komputerből szűrődő halk zenéjével az Enterprise megszokott karácsonyi partijaihoz képest a Csillagbárba beosztott segédtisztek idén különösen kitettek magukért. Fényfestéssel még egy feldíszített, csillogó karácsonyfát is…

T’Ra félig vulkáni félig ember, a Raven IX. bolygón történt katasztrófa egyetlen túlélője. Az Enterprise-ra sugárzásával azonban egy idegen életformát is a fedélzetre engednek. Mi valóság és mi csupán illúzió? Rájön-e Kirk kapitány és legénysége még idejében az igazságra? És miben segít rajtuk egy…

James T. Kirk értetlen arckifejezése dacosba, majd haragosba csapott át. A biztonsági tisztek az első szavára kimasíroztak a transzporter-állomásról.  - Hogy tehette? Spock! Odadobta a doktort annak a veszélyes lénynek, sőt, odadobta a doktort és egy fajtársát annak a veszélyes lénynek, és még csak…

Elfuthatsz, de el nem bújhatsz!

  A kilátóernyőre tekintve Pavel Chekov zászlós mintha ugyanazokat a csillagokat látta volna újra és újra. Az eseménytelenség mindig is jobban feszélyezte, mint egy kihívásokkal teli csatározás a klingonokkal, vagy a Semleges Zónát megsértő romulánokkal. Nagyon vissza kellett fognia az időről-időre…

~ 4 ~    - Mit szól, parancsnok? Akkor hát megegyeztünk? 

A létfunkciók megfigyelőjének kijelzője egyenletesen csipogott a feje felett. Amikor magához tért, Christine Chapel nővér mosolyát látta meg először.   - Mi történt? - próbált felkelni, vagy legalább megmozdulni, de egyik végtagja sem engedelmeskedett. - Miért vagyok leszíjazva?

~ 3 ~   Másodszorra gyalogolt keresztül a vízfüggönyön, s bár pontosan tisztában volt vele, mit illetve kit talál majd a túlsó oldalán, Jonathan Archer szíve mégis éppúgy zakatolt a mellkasában, mint első alkalommal.  Mintha ezen a helyen megállt volna az idő: a békák ugyanazt a békés dallamot…