A Hold épp kifli alakot formázott. Ezen a helyen mintha még a csillagok is élénkebben ragyognák be az égboltot. Megfogadtam, visszatérek ide, ahol minden elkezdődött, és most itt vagyok. Újra bejárhatom a szívemnek oly’ kedves helyeket, újra érezhetem az arcomon a szinte csípős szelet, újra láthatom a fények vibráló táncát az ablakokban. A téren az árusok hangosan kívánnak mindenkinek boldog karácsonyt, a gesztenye illata ünnepivé varázsolja az estét. S bár az ablak csak résnyire van nyitva, a közeli bárból kilépő fiatalok hangos jókedvűsége az emeleti szobáig felhallatszik. Egy varázslatos este.
Megkoronázásaként a szobám ajtaja kitárul, és ott áll Ő. Akivel mindezt megoszthatom.
Otthon, Szerelem, Boldogság.
A régi mantra visszatér, az elmúlt évek emlékeivel s az elkövetkezendők reményével töltve meg a szavak jelentését.
Ez az, ami igazán fontos.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.